


Tommy Næss
Rune Johansen háát klik
és még néhány Norvégok




Vörös 




2006 nyara óta foglalkoztat a mosás utáni teregetés dokumentálása.
A mosás sokat változott az évek során, de a teregetés ugyanolyan.
A ruhák ugyanúgy száradnak mindenhol, fénytõl, hõmérséklettõl, széltõl stb. függõen.
Fixed - Fawn
Az óriáscsecsemő (1926) az egyik legjelentősebb avantgardista mű, amelyet a hanyatló, majd ténylegesen lehanyatlott közép-európai kultúra, más nevén az Osztrák-Magyar Monarchia átfogó és semmiképpen sem egységes szellemi miliője létrehozott.
Ha mindnki megelégszik a saját paradicsomával. Mire - három rövid felvonásban - ideje lejár, kénytelen rádöbbeni, hogy ezen a Földön nem lehetbűntetlenül a világra jönni, ingyen élni és meghalni... legfeljebb feltenni a kérdést: "Mi volt értelme? És kérdem, mi volt halálom értelme?"


"Az asztal kerek, az égbolt szilárd, a pók kicsiny, a pohár áttetsző, a szemnek tíz különböző színe van. Louis Aragonnak megvan a hadikeresztje. Tzarának nincsen vérbaja, az elefántok csöndesek, az eső esik, egy autó könnyebben változtatja helyét, mint egy csillag, szomjas vagyok, a huzat fölösleges, a költők tűpárnák - vagy disznók, a levélpapír kényelmes, a kályha jól szelel, a tőr jó a gyilkolásra, a revolver jobb a gyilkolásra, a levegő mindig nehéz.
Mindezt lenyeljük, és ha megemésztjük, fütyülünk rá teljesen." (Parancs János fordítása)
"Balatonbogláron is állítottam ki olyan konstrukciót, ami a tilossal foglalkozott.
A mûvészettörténészek gyakran arra gondolnak, hogy ez a három "T"-vel kapcsolatos, a tiltott, tûrt, támogatott, "t" betûjével kapcsolatos fogalom. Nyilván arra is vonatkozik, de az alapeszme egy esztétikai rendszerben van, méghozzá az állam és az egyház által megállapított tilosra vonatkozik. Nem az aktuális, szocialista vagy ún. szocialista államrend és annak egyháza által felállított rendjében, hanem világméretekben. Nekem az volt fontos, hogy megnevezzem ezt a területet, a tilos területét, és azt ajánljam, hogy legyen a dolog tilos, mert hiszen számunkra kimutathatóan mindig is az volt a mûvészet.
Balatonbogláron, az oltár helyén egy A 4-es írólapra apró betûkkel felírtam azt, hogy Légy tilos! Egy kordont húztam elé, így a publikum, amikor odaérkezett, nem tudta elolvasni, mert olyan messze volt a szöveg. Tehát ahhoz, hogy ezt valaki el tudja olvasni, át kellett másznia a korláton, és amikor átmászott a korláton, akkor azt olvasta, hogy Légy tilos! Tehát pontosan azt olvasta el, amit elvégzett, átlépte a korlátot."
(Interjú St. Auby Tamással, 1998)